hol is hagytuk abba, villamayor de monjardin, ugye? reggel van, eleg koran. a hospitalera leany szol, a bejarat melleti szeken megtalalom a ruhaimat... hmm, volt olyan kedves, es osszeszedte este, mert en ugye kint felejtettem a kotelen :) ¡muchos gracias! kimegyek, huvos van; hatizsak fol, epp indulnek, amikor balrol, az uton folfele, par meterre tolem: anja! fekete hosszunadrag, piros kapucnispulover... mint az en tuleloszettem, fesztivalos kislanykoromban, fut at az agyamon... atolelem, hat te hogy kerulsz ide, foleg ilyen koran? :) 2 kmnyire aludt, de nem volt jo hely, ugyhogy felkelt, elindult.4esben indulunk tovabb a szlovak parossal, en petoval beszelgetek, semmi mely, inkabb cseveges csak, amugyis koran van meg a filozofalashoz. a ket lany kozben lemarad, aztan leallunk bevarni oket, de mar csak dasa erkezik; anja leallt reggelizni. a szlovak lany beszel, beszel... mindenfele aprocsepro dolgairol, amire vagy igent lehet valaszolni vagy csak hummogni...kb. fel ora utan eleg is lesz nekem... egy nagy szalmakazal mellett szolok, hogy na en itt most szinten leallok reggelizni. nagy elonye ez a caminonak - mindenfele kotelezettseg-erzet nelkul szoba allhatsz barkivel, es ha ugy erzed hogy eleg volt, akkor siman elkoszonsz; tovabbmesz vagy leallsz... senki nem sertodik meg.
sansol, a falu elejen egy haromfalu epuletben automatak: kave, cola, viz, csoki, keksz, csipsz... olyan, mint a pozsonyi vonatallomas automata-sora, bizti ismeritek :) vasarnap van, az uzletek zarva, hat itt potolhat egy kis energiat a zarandokember, zarandokasszony. antonioek vannak itt ujra, az olaszok, ulnek, fekszenek az uton: a napon. tovabb, torres de rio, tulmegyek rajta alig veszem eszre, aztan kezdodik a hoseg.. nincs fa, semmi arnyek es tuz a nap, izzadok. vegul talalok egy kisebb ligetes reszt, leulok kajalni, nem is figyelek, megiszom az osszes vizemet. fol egy kaptato, koves talaj, nehez menni, a teton egy foutat keresztez a gyalogut... es van egy kicsi fa, pici arnyekkal. piheno, megeszem az utolso almam... tul meleg van, keptelen vagyok tovabb menni es szomjas vagyok... talan masfel, ket orat ulok-fekszek-alszok itt a huvosben...hehh, huvos, miniarnyek a sivatagban, az minden csak nem huvos :) aztan ujra megprobalok elindulni, 30 metert, csak ugy probakepp, hatizsak nelkul... nem megy. maszok vissza a facska melle: es hipphopp, szinte a semmibol, szembe, az o nyugis tempojaval es a legnagyobb termeszetesseggel, lepked: anja. es hihetetlen, teli van a literes vizeskorsoja, felfoghatatlan, egyaltalan az hogy mozog, nem meg hogy nem is iszik kozben...
kortyolok, erzem, az egeszet megtudnam inni egyhuzamra...huff, ezekszerint kiszaradtam egy kicsit.. par percet ulunk meg, aztan mondja, induljunk, vizzel le tudunk menni... 3percenkent kortyolunk, es lla, mire elfogy, epp beerunk a kovetkezo varoskaba, ami egy kuttal var; kiszamitani se lehetett volna pontosabban. tuleltem... megmentetted az eletemet, mondom. csak nevet, elovesz egy almat, ketfele vagja, s az egyik felet nekem adja.
Viana szep kis regi varoska, a templom es a kozpontja egy hegyteton, eleg meredek utcacskakkal kornyezve. az egyik teren - ez a legnagyobb tan - sok ember, kozelebb erve latjuk, kisebbfajta arena van itt felallitva. ulnek, akiknek van helyuk, allnak korbe mindenhol, akiknek nincs, gyerekek csimpaszkodnak fol az allvanyzata; rogton meg is szolitom az elso szenyorat, mondja mar, mi van itt, bikak, talan? persze, persze... fiesta van itt epp, ugyhogy bikaviadal, aztan pedig kinyitjak az kaput, es futhat a toro az embereket kergetve! fuuhh, hat pamplonaban lekestem, de itt megnezhetem!? kerdem, mikor, mutatja, 10kor indul... nagyszeru, van ido, addig elmehetunk zarandokbelyegzoert.... nezek anjara, hat, o nem repes az otletert... marmint, a bikafuttatas... tulsagosan termeszetszereto es allatbarat ahhoz, hogy ilyet nezzen. hmm. en viszont ikrek vagyok, kivancsi vagyok, latnom kell... okes, szoval pecset, aztan keresunk alvohelyet, es en visszajovok vert latni, ha akarok.
a szallo a parokian van, a templom epuleteben a varos kozepen; fol a szuk csigalepcson, sello, sello, no dormitori, gracias, megyunk is tovabb... emberek mindenefele, piros nyakkendo a legtobbjukon... nekem is volt ilyen anno, csak arra azt mondtak, pionir vagyok. le a meredek utcakon, aztan hamar kierunk a hazak kozul, kicsi varos ez, kertek, utak, es egy ret, nagy fuvel... akarsz valami mast keresni? dehogy, ez nagyonis jo lesz. lecuccolunk, valami kicsi sajt van meg, vacsi... so, do you want to return? yes, yes; you know, i am very neugierig as always. egyikonk se kepes rajonni az angol ¨kivancsi¨ szora mar napok ota, hat a nemetet hasznaljuk helyette. okay, enjoy. thanks, goodnight. indulok vissza, pont oda fogok erni 10 elott, remek. az elso gyanu-szello akkor libbent meg, amikor egy idosebb part latok szembe ballagni... oregek, jo van, de azert a kicsucsosodas elott otthagynak az unnepjuket? aztan emberek mindenhol, a foutcan is, hee, nem kellene itt mar ennek lezarva lennie? es, ahh, barok elott asztalok, isznak az emberek, es felszabadultan csevegnek.... zene szol, koncert egy kisebbfajta szinpadon, enekelnek tancolnak a helybeliek... amikor meglatom korben a szemetet, falbol, igen, ko es a torlasz-deszkabol kiszakadt fa-darabkakat mindenfele az utcan, raebredek, hogy nem 10kor fogjak kiengedni a bikat... rosszul mondta a no, lekestem. uff.
jarok egyet, korbe, fotozok legalabb piros nyakkendot; postaladat probalok keresni, anja ideadta a kepeslapjait, dobjam be mert elfelejtette.. de tul sok az ember, mindenhol, mindenhol, nemtalalok ladat. fiesta van; az osszes bar nyitva, hangosak, enekelnek, petradak durrannak...igazi oromunnepnek tunik.
besotetedik mar, mire visszaindulok - persze, eltevedek. aztan valahogy visszakeveredek, a masik oldalrol. meg ebren van, pedig azt mondta faradt... lehet nem jo hely alvasra? lefekszem en is, de nincs idom ezen gondolkodni: indul a tuzijatek, de nem is akarmilyen, hatalmas mintak, viragok es gombok az epuletek sziluettje es kivilagitott templom folott - szep, szep, szep. a fekholyunk idealis kilatas, a raketak szines gomboket krealnak, amik novekszenek, es kozelednek, kozelednek, kozelednek, hamm, bekapnak! neha a csillagok haborujaban erzem magam, mintha az urben repulnek... hat, ez nagyon viccess, elet-rendezo ur, mar megint mit tetszett alkotni? :) hollywoodi rozsaszin romantika a javabol, hanyattfekve a reten, szines alom a dombon fekvo aranyos varoska folott.
aztan, az alvas megsem megy... a varosbol egyfolytaban kiszurodnek a fiesta zajai, ugy tunik reggelig unnepelni fognak, es talan valoban nincs jo fekvese a helynek, alvasilag... anja mar a tizedik poziciot probalja sikertelenul; latom tenyleg szenved... a fejere teszem a kezemet, mondom, tudod, en nagyon orulok am, hogy itt vagyok, hogy itt vagyunk, hogy itt vagy...megnyugszik valamelyest, abbamarad a mocorgas is; aztan elalszom en is. szep almokat mindenkinek.
ma kepek is: hatodik resz, hetedik resz.
