2007. szeptember 3., hétfő

angyal, eloszor

hol is hagytuk abba, villamayor de monjardin, ugye? reggel van, eleg koran. a hospitalera leany szol, a bejarat melleti szeken megtalalom a ruhaimat... hmm, volt olyan kedves, es osszeszedte este, mert en ugye kint felejtettem a kotelen :) ¡muchos gracias! kimegyek, huvos van; hatizsak fol, epp indulnek, amikor balrol, az uton folfele, par meterre tolem: anja! fekete hosszunadrag, piros kapucnispulover... mint az en tuleloszettem, fesztivalos kislanykoromban, fut at az agyamon... atolelem, hat te hogy kerulsz ide, foleg ilyen koran? :) 2 kmnyire aludt, de nem volt jo hely, ugyhogy felkelt, elindult.
4esben indulunk tovabb a szlovak parossal, en petoval beszelgetek, semmi mely, inkabb cseveges csak, amugyis koran van meg a filozofalashoz. a ket lany kozben lemarad, aztan leallunk bevarni oket, de mar csak dasa erkezik; anja leallt reggelizni. a szlovak lany beszel, beszel... mindenfele aprocsepro dolgairol, amire vagy igent lehet valaszolni vagy csak hummogni...kb. fel ora utan eleg is lesz nekem... egy nagy szalmakazal mellett szolok, hogy na en itt most szinten leallok reggelizni. nagy elonye ez a caminonak - mindenfele kotelezettseg-erzet nelkul szoba allhatsz barkivel, es ha ugy erzed hogy eleg volt, akkor siman elkoszonsz; tovabbmesz vagy leallsz... senki nem sertodik meg.
sansol, a falu elejen egy haromfalu epuletben automatak: kave, cola, viz, csoki, keksz, csipsz... olyan, mint a pozsonyi vonatallomas automata-sora, bizti ismeritek :) vasarnap van, az uzletek zarva, hat itt potolhat egy kis energiat a zarandokember, zarandokasszony. antonioek vannak itt ujra, az olaszok, ulnek, fekszenek az uton: a napon. tovabb, torres de rio, tulmegyek rajta alig veszem eszre, aztan kezdodik a hoseg.. nincs fa, semmi arnyek es tuz a nap, izzadok. vegul talalok egy kisebb ligetes reszt, leulok kajalni, nem is figyelek, megiszom az osszes vizemet. fol egy kaptato, koves talaj, nehez menni, a teton egy foutat keresztez a gyalogut... es van egy kicsi fa, pici arnyekkal. piheno, megeszem az utolso almam... tul meleg van, keptelen vagyok tovabb menni es szomjas vagyok... talan masfel, ket orat ulok-fekszek-alszok itt a huvosben...hehh, huvos, miniarnyek a sivatagban, az minden csak nem huvos :) aztan ujra megprobalok elindulni, 30 metert, csak ugy probakepp, hatizsak nelkul... nem megy. maszok vissza a facska melle: es hipphopp, szinte a semmibol, szembe, az o nyugis tempojaval es a legnagyobb termeszetesseggel, lepked: anja. es hihetetlen, teli van a literes vizeskorsoja, felfoghatatlan, egyaltalan az hogy mozog, nem meg hogy nem is iszik kozben...
kortyolok, erzem, az egeszet megtudnam inni egyhuzamra...huff, ezekszerint kiszaradtam egy kicsit.. par percet ulunk meg, aztan mondja, induljunk, vizzel le tudunk menni... 3percenkent kortyolunk, es lla, mire elfogy, epp beerunk a kovetkezo varoskaba, ami egy kuttal var; kiszamitani se lehetett volna pontosabban. tuleltem... megmentetted az eletemet, mondom. csak nevet, elovesz egy almat, ketfele vagja, s az egyik felet nekem adja.
Viana szep kis regi varoska, a templom es a kozpontja egy hegyteton, eleg meredek utcacskakkal kornyezve. az egyik teren - ez a legnagyobb tan - sok ember, kozelebb erve latjuk, kisebbfajta arena van itt felallitva. ulnek, akiknek van helyuk, allnak korbe mindenhol, akiknek nincs, gyerekek csimpaszkodnak fol az allvanyzata; rogton meg is szolitom az elso szenyorat, mondja mar, mi van itt, bikak, talan? persze, persze... fiesta van itt epp, ugyhogy bikaviadal, aztan pedig kinyitjak az kaput, es futhat a toro az embereket kergetve! fuuhh, hat pamplonaban lekestem, de itt megnezhetem!? kerdem, mikor, mutatja, 10kor indul... nagyszeru, van ido, addig elmehetunk zarandokbelyegzoert.... nezek anjara, hat, o nem repes az otletert... marmint, a bikafuttatas... tulsagosan termeszetszereto es allatbarat ahhoz, hogy ilyet nezzen. hmm. en viszont ikrek vagyok, kivancsi vagyok, latnom kell... okes, szoval pecset, aztan keresunk alvohelyet, es en visszajovok vert latni, ha akarok.
a szallo a parokian van, a templom epuleteben a varos kozepen; fol a szuk csigalepcson, sello, sello, no dormitori, gracias, megyunk is tovabb... emberek mindenefele, piros nyakkendo a legtobbjukon... nekem is volt ilyen anno, csak arra azt mondtak, pionir vagyok. le a meredek utcakon, aztan hamar kierunk a hazak kozul, kicsi varos ez, kertek, utak, es egy ret, nagy fuvel... akarsz valami mast keresni? dehogy, ez nagyonis jo lesz. lecuccolunk, valami kicsi sajt van meg, vacsi... so, do you want to return? yes, yes; you know, i am very neugierig as always. egyikonk se kepes rajonni az angol ¨kivancsi¨ szora mar napok ota, hat a nemetet hasznaljuk helyette. okay, enjoy. thanks, goodnight. indulok vissza, pont oda fogok erni 10 elott, remek. az elso gyanu-szello akkor libbent meg, amikor egy idosebb part latok szembe ballagni... oregek, jo van, de azert a kicsucsosodas elott otthagynak az unnepjuket? aztan emberek mindenhol, a foutcan is, hee, nem kellene itt mar ennek lezarva lennie? es, ahh, barok elott asztalok, isznak az emberek, es felszabadultan csevegnek.... zene szol, koncert egy kisebbfajta szinpadon, enekelnek tancolnak a helybeliek... amikor meglatom korben a szemetet, falbol, igen, ko es a torlasz-deszkabol kiszakadt fa-darabkakat mindenfele az utcan, raebredek, hogy nem 10kor fogjak kiengedni a bikat... rosszul mondta a no, lekestem. uff.
jarok egyet, korbe, fotozok legalabb piros nyakkendot; postaladat probalok keresni, anja ideadta a kepeslapjait, dobjam be mert elfelejtette.. de tul sok az ember, mindenhol, mindenhol, nemtalalok ladat. fiesta van; az osszes bar nyitva, hangosak, enekelnek, petradak durrannak...igazi oromunnepnek tunik.
besotetedik mar, mire visszaindulok - persze, eltevedek. aztan valahogy visszakeveredek, a masik oldalrol. meg ebren van, pedig azt mondta faradt... lehet nem jo hely alvasra? lefekszem en is, de nincs idom ezen gondolkodni: indul a tuzijatek, de nem is akarmilyen, hatalmas mintak, viragok es gombok az epuletek sziluettje es kivilagitott templom folott - szep, szep, szep. a fekholyunk idealis kilatas, a raketak szines gomboket krealnak, amik novekszenek, es kozelednek, kozelednek, kozelednek, hamm, bekapnak! neha a csillagok haborujaban erzem magam, mintha az urben repulnek... hat, ez nagyon viccess, elet-rendezo ur, mar megint mit tetszett alkotni? :) hollywoodi rozsaszin romantika a javabol, hanyattfekve a reten, szines alom a dombon fekvo aranyos varoska folott.
aztan, az alvas megsem megy... a varosbol egyfolytaban kiszurodnek a fiesta zajai, ugy tunik reggelig unnepelni fognak, es talan valoban nincs jo fekvese a helynek, alvasilag... anja mar a tizedik poziciot probalja sikertelenul; latom tenyleg szenved... a fejere teszem a kezemet, mondom, tudod, en nagyon orulok am, hogy itt vagyok, hogy itt vagyunk, hogy itt vagy...megnyugszik valamelyest, abbamarad a mocorgas is; aztan elalszom en is. szep almokat mindenkinek.

ma kepek is: hatodik resz, hetedik resz.

akiknek hianyzok

¨ti, kteri opravdu chteji zit, musi podstoupit mnoho rizik, musi se vydat na cestu do neznama. musi se naucit jednu ze zakladnich lekci: ze neexistuje domov, ze zivot je putovani - bez pocatku, bez konce. samozrejme, ze existuji mist, kde si muzete odpocinout, to je ale mozne jen pres noc a rano se musite znovu vydat na cestu. zivot je neustaly pohyb, nikdy nema konce, to proto je zivot nekonecny.¨

(adalek az elozo bejegyzes hozzaszolasaihoz. koszi klara.)

2007. augusztus 30., csütörtök

a vilag vegen

¡hola! ¡hola!
mindenekelott udv a vilag vegerol!
szoval, vasarnap beertem santiago de compostelaba, hihetetlen volt, nem ezen a foldon voltam, az egesz nap es az egesz camino egy alomnak tunt, nem pedig realisztikus dolognak... nemtom leirni. nehez volt, tul sok volt... tul sok minden tortent.. hetfon reggel folytatnom kellett, az eredeti terveim (tehat plusz 1 nap relax compostelaban) ellenere, mert keptelen voltam ott maradni, sot keptelen voltam aludni vasarnaprol hetfore egy percet sem, nem tudtam elviselni az ottani...hat, hogy fogalmazzak? mondjuk, hogy energiakat. mennem kellett tovabb. kedden ertem finisterreba - 2 nap alatt tettem meg a 3 napos utat, es vegig sirtam; mire megerkeztem, testileg lelkileg faradt voltam, de nagyonnagyonnagyon.
az ocean csodalatos, tudom hogy ide kellett jonnom, nem santigoban volt az utam vege. kepes vagyok orakon at csak ulni es bamulni... megmagyarazni nem tudom.. azt sem tudom milyen allapotban voltam..... egyebkent itt parti, az emberek a ruhaikat egetik minden este, a nyugati oldalon kempelnek a free caminosok, minden este tuz, bor, stb, stb, partipartiparti az oceanparton.
de tudtam hogy meg valamire varok, valaminek meg tortennie kell... elmentem a nulla kilometerkoig, persze, de nem volt eleg.... es aztan ma, ma reggel... uff... kint aludtam, persze, es a bolond kutyam felebresztett (ja, van egy kutyam tegnap ota, mindehova kovet), allandoan nyalogatott, hat felkeltem, a francia-spanyol sracot lattam, bamulja az oceant, eszrevett, es csak eloremutatott: delfinek! egeszen kozel voltak, igen, 5 vagy 6....mentem a sziklakra, hogy kozelebb keruljek, de nem tudtam ellenallni, persze.. hideg volt meg minden, de akkoris... ruha le, be a vizbe, usztam, usztam.... ok jatszottak, ugraltak, eltuntek, megjelentek... es ahogy tovabb voltam a vizben, egyre kozelebb jottek... hihetetlen volt... a nap meg nagyon alacsonyan volt, a part felol sutott, es ahogy beusztam, es visszaneztem, a szarazfoldi dolgoknak szinte csak a sziluettjeit lattam, az emelkedo partot, messzebb vmi epuleteket, par embert aki nez... es ok pedig, koztem es a part kozott, ugraltak, magasra, egesz testukkel kiemelkedtek a vizbol, az ellenfenyben... leirhatatlan es elkepzelhetetlen.... es aztan korbe, mindenfele... en csak uszkaltam, ok pedig felbukkantak, elmerultek, ugrottak parosaval, harmasaval.... 2-3 meternyire tolem.... hihetetlen volt es egyben nagyonnagyon termeszetes erzes... en pedig vegtelenul boldog voltam, az ocean resze voltam, a termeszet resze voltam, a mindenseg resze voltam.... es tudtam, hogy erre vartam, erre a pillanatra, ezert gyalogoltam 800 kilometert.
mennem kell most, nemtom mikor esek vissza a foldre, es tudok majd irni blogot. rengeteg minden tortent, nemtom hogyan lesz belole blog anelkul hogy azt kialtanatok attila gyere vissza azonnal, mert kezdesz megorulni! :)) a kommenteket pedig koszi lanyok, tetszik hogy egymasnak irtok itt! :) mindenkit olelek.

2007. augusztus 23., csütörtök

kepek megint

nehany uj foto itt ni. napfolkelte es sok templom. amugypedig 2 nap mulva santiago vagy 3 nap mulva. faradt vagyok, ettem ma polipot es nemtommennyi borot, feheret-voroset, spanyolokkal, olaszokkal, nemetekkel, argentinokkal, stb. joejt :)

2007. augusztus 17., péntek

flashback 3: Toulouse

ugorjunk ma kicsit vissza a foldkozihez es a vijjogo siralyokhoz; pontosabban elbucsuzuni toluk, mivel en mar elfogyasztottam a reggelimet, ellentetben veletek, akik most kezdik, ha minden igaz.
szoval go back a stationre, nekivagni stoppolni nyugatra, mert vacsorazni mar az atlantinal szeretnek :) buszmegalloban fiatal par, szepek; es turista-utazo szerelesben, de joban, markasban, szepben...srac kerdezi ertek-e angolul, yes, megorul, vegre valaki! valahogy elveszettnek tunnek itt tengerparti reggeli nagy uressegben. innen a busz tobb mint egy ora mulva indul, ketseges elerik-e a vonatjukat narbonneban, tudok-e valami modszert... hat, mondom, most vagyok itt eloszor, lattam taxit, esetleg, na de, stoppolni mindenhol lehet, nem? furan neznek ram, latom meg a gondolat is idegen toluk... hat, en stoppal jottem ide, azzal is megyek tovabb, nemfogok buszra varni, meg mindig ugy nez ram, mint aki nem tudja viccelek-e vagy komolyan beszelek; mosolygok: egy probat meger nektek is, nem? na, bye-bye, es good luck! talan 6 egesz percet is kell gyalogolnom es probalkoznom, mire felvesz valaki :)
fiatal - harmincas, az fiatal, ugye? ugye, ugye?!! ;)) - franica srac, nagy autoban, nalam kicsit gyengebb angollal, lassan beszel, minden szot szepen kulon formaz...hmm, hogyis irjam, olyan meltosagteljesnek tunik. nem messze nyaral a csaladja, itt a tengerparton pedig valami rokona volt, ot latogatta. narbonneba megy, elvisz, de en mondom armissonba mennek, mert szep kis falu. nem egeszen erti, mit akarok ott, probalom elmagyarazni, hogy hajnalban atjottem rajta, s tetszett, ugyogy megallnek... a keresztezodeshez erunk, nagyon rendes, mert jobbra fordul es elvisz egesz a falumig... azt mondja masik uton megy majd narbonnaba, nem gond, nem siet. szoval, mehettem volna vele vegig, dehat ha neked ari kicsi falut kell bamulnod es fotoznod, attila, hat tessek. kirak, gyalolglok at a falun, benezek a kis utcakba, a kofalu kektablas ablaku hazak koze... ember alig van, ket oreg neni talan es egy kutya. nehany kep az albumba.
vissza gyalog az autoskikotobe, kicsi bolyongassal egybekotve. a kijarat felol kozeledek, latom am, hogy jakubek meg mindi ott allnak! hhaaa..hat ez nem tul biztato; de vegulis, igy duplan orulok, hogy lementem a foldkozihez, nem itt csesztem az idot a gogos autok benzingozeben.
bemaszok az oazisba, kaja, mosdas a csapnal, aztan csatlakozok a morvakhoz. kozben ket nemet fiatal is megjelent, de ok delre, barcelona fele probalkoznak. hat, valoban, csupa family auto... szulok elol, csomag plusz kolykok hatul, nincs mar hely a magunkfajta vandor reszere. de aztan megis, egy vagy masfel ora mulva egy kicsi autobol kiszol egy lany: hatul tele van, de itt mellette van meg egy hely, ha ugy nekunk jo... hat hogyne lenne, ugrok, en egyedul vagyok, tulajdonkeppen :) visszanezek, jakubek bologatnak, persze, persze, menjek, nem gond, ok ha lehet inkabb egyutt folytatjak. sok szerencset, aztan talalkozunk santiagoban, lehet :)
studercsaj, illetve most vegzett az egyetemen, s viszi haza a cuccait, toulouseba. az nekem feluton van, nagyon jo! elegge gorongyosen megy a kommunikacio, mondja hogy alig aludt, mondom, hogy en is :) 2 mondatonkent temat valtunk, de igy legalabb sokmindenrol beszelunk :) minden dolog kap 2-2 megjegyzest: zene es politika, franciaorszag es angolnyelv, diakelet es toulouse - apropo toulouse, hat az szep hely, mondja, ajanlja megnezni mindenkepp, ha mar itt jarok; hmm, hat, igen, ha mar itt jarok, miert ne? kitudja mikor legkozelebb, ha egyaltalan... megkerdem meg, van-e nagyobb park, ahol esetleg ejszakazhatna majd szereny testem...hogyne, a folyo mentem vegig csomo zold van, es nemgond, a rendorok se fognak bantani, abszolut oke! nna! ha bemegyek a varosba: L´caffe Pop, na ide kukkantsak be, fiatalok torzshelye, forradalmarok es csegevara, uljek be egy italra, azt mondja. toulose elott rak ki, mert o ma mashova, kicsi kakaoval regeneralom magam, es gondolkodom, mi legyen ezzel a toulossal - should i stay or should i go? repuljek az atlantihoz vagy valtsak nyugodt vandortempora? idom, az van, most kivetelesen. a lassabb verzinal maradok, toulouset mondok a sracnak, aki megall kb. 10 perc stopp utan.
fiatal, amolyan ¨kulvarosi¨ kinezetu, rossz fogakkal, kopott autoban. egyfolytaban beszel, persze franciaul; keptelen vagyok vele szot erteni, pedig mar kapisgalom, azt szeretne szegeny tudni, hol rakjon ki... kezzel-labbal probalom vele megertetni, hogy teljesen mindegy, dehat ez joval nehezebb, mint konkret helyet mondani :) vegul a vasutallomas mellett rak ki.
fotozok egy terkepet a helyijarat buszmegallojaban, belovom az iranyt es nekivagok a center fele. hazak tornyok, templomok, hidak - es igaza volt a lanynak, szep ez a varos, ugy latom, valoban meger egy estet. nagyon meleg van am, delebbre vagyunk ugye, a kicsi szel megvaltas, az orrom picit leeg. maszkalok de a hatizsakkal eleg faraszto, park, aztan elindulok uzletet keresve, nem es nem, vegul valami zoldsegesnel veszek ezt-azt. ket elarusitoneni van, kerdezgetnek, mondom magyar vagyok, tetszik nekik, a kalapomat is megdicserik (gondolom en... legalabbis meghuzta egyikojuk). par centnyi borravalot hagyok, a - hat, 50 folotti - madamme nagyot cuppantva puszit libbent felem a kezevel, oszinte orommel mondja: merci, monsieur! meg a szemet is osszhuzza picit kozben. hat, orom itt vasarolni :)
sikerul aztan kigyalogolnom a fenebe a varos vegebe, busszal jovok vissza, aztan metrozok picit - itt a sineket nem latni alapbol a metromegalloban, el van valasztva; csak amikor beall a metro, akkor nyilnak meg az ajtok - a megalloban is es a metron is, s igy szallhatsz be. csekk de pikcsorsz.
szeretnek fomaszni valami kilatoba, toronyba, hegyre, fontrol megnezni a varost, de sehol semmi... aztan egyszercsak egy magas modern tukoruveg epulet, a legfolso emeleten koroskorul terasz, emberekkel, na, ez jo lesz! nincs kiirva, h ez turistakilato, na de az se, hogy nem az :) gyanum akkor kezdodik, mikor a liftbe beszallva nyajas noi hang probal velem kozolni valamit... majd, mielott meg indulnank, kinyilik a liftajto, az ajtoban egy fiatal szekuricsi szemmel lathatolag arrol erdeklodik, hova is en megyek. mondok valamit, latom nem ert angolul, fasza, ugyhogy mindegy mit is mondok, csak meggyozo legyen. latom a tekinteten, hogy ilyen szerelessel (turacipo, hatizsak satrastul, a trikom tobb mint 30 oraja egyfolytaban rajtam, stb) nem sok ember jar ezzel a lifttel, na de, social engineering mukodik, fejcsovalva, de felenged. ott aztan mar kiderul, hogy tenyleg hetfeju a sarkany, nekem pedig nincs kardom csak egy kisbicskam.... oltonyos uriember siet felem es tokeletes angoltudassal probalja mielobb kideriteni mijaratban en itt, mikozben - mert elottem szeles folyoso - egyik terembol a masikba nagyestelyibe oltozott holgyek setalnak, elkerekedett szemmel bamulva, engem eszreveven. 2 meterre tolem egy nagy piros sziv a padlora festve, es valami rozsaszin labnyomok vezetnek elore.... hat, ez wedding party itten, bizony, nem valoszinu, h feltunes nelkul bamulhatok le az teraszukrol a pezsgot hordo pincereik kozott :) az oltonyos muki nagyon korrekt, mondom ismeroshoz jovok, most ertem ide csehorszagbol, s aszonta ide jojjek a magas epuletbe, itt talalkozunk, kerdi a nevet, mondom a nevet (valami cseheset), hat hogy csekkingelig a konyvben... dehathogy ez amugy irodaepulet, mellettunk masikban lakasok, nem oda akarok-e menni, az is magas. hja, lehet, mert eskuvorol nem volt szo, mondom; na, felhivom meg en is biztiamibizti: ugy is teszek, haha, a kikapcsolt telefontol megtudom, hogy a ¨masodik magas epulet, nem az elso¨, nevetek, s mondom az oltonyosnek minden vilagos, egy hazzal odebb. mosolygunk, es, waz, o ker tolem elnezest!!
kihalt varosresz, marmint nulla darab ember, es domb, hat arra megyek fol, hamar a kilatomat szepruhasok foglaltak le. van itt egy magas emlekmu oszlop, szet is latni mellole valamennyire. foto, aztan vissza le a centerbe, megkeresem a bart amit a csajo ajanlott, tenyleg szimpi hely, nemcsak fiatalok, de mindenki lazanak tunik, es beszel, beszel. es sok piercing, raszta, ilyesmi, you know. barpulthoz ulok, kerek egy kissort. a nevet nem irtam fol, el is felejtettem - bocsanat. viszont meglepoen jol gurul, igaz kicsit ¨limonades¨, de olyan ertelemben, mint ahogy a hoegarden is az - konnyu, jol esik a melegben. hmm, szomjas is voltam, az igaz, na meg egy. mindenki kicsit iszik amugy, ami itt 2.5 deci csak. aztan kerdem, a felliter olcsobban jon ki vegulis, hat akkor mar olyan legyen a harmadik, nye... na, es hiszitek vagy nem, ilyet en meg nem eltem at: a kicsi, ugyanabbol a sorbol, jobban izlik, mint a nagy!! a kicsi egyszeruen finom volt, a nagy pedig egy atlagos, vagy inkabb kozepesen rossz magyar sorre emlekeztet. hihetetlen, de igy van, ugyhogy dehat a jo zaras erdekeben rendelek meg egy kicsit (s igen, ujra finom). kozben odajon egy parti, de mar csak arra emlekszem, h a szep lany aki mellettem ul, szinten itt pincerkedik nehanap.
indulok a ¨szallohelyre¨, fejbol probalom megtalalni a delutani parkot. faradtsag plusz sorok: hat, erzem nemkicsit, es gyanus is, hogy egy csomot fotozok, allvannyal, meg minden :) a varos tele! nyoma sincs a delutani kihaltsagnak - nyuzsges az utcakon, barokban, mindenhol; tele fiatallal, isznak, kiabalnak, jokedvuek, oda is szolnak, haha, latvan rajtam a hatizsakomat, de most nem locsolnak le semmivel...
megvan a park, hat, az kihalt, sot a delutani lepcsoket lezartak! de van masik bejarat, nezelodok hova menjek - tul sok a lampa mindenfele. egy alacsony, kopcos alak is nezelodik, nagy kerek hasa van. de aztan ugy itelem bekes szandeku; viszont megjelenik egy magas, feketeruhas, fekete napszemuveges alak is, nahh... gyanus. a kopcos letelepedik egy padra, kozelebb megyek, helyi hajlektalan lehet, odakoszonok, o vissza, s elkezd beszelni... hmm, tapasztalt itt-alvo lehet, kar h nemertem mit mond. mutatja a fuvet, a folyot, es hogy 6... es hogy vigyazzak...hmmm...ja, hogy 6 ora... es hogy fu... folyo? ja, viz!! ach so, reggel 6kor bekapcsol az automatikus ontozoberendezes, nezzem meg hova fekszem, vagy ne ilyedjek meg! :)) ez legyen a legnagyobb baj. indulnek de ujra megjelenik a napszemuveges (este 11 mult), es eszrevehetoen kovet. ha megallok, o is, ha beallok egy fa arnyekaba, o is, nem jon kozelebb 15 meternel, de 40nel tavolabb se.... basszus. hat, a mindenedet, ledobom a hatizsakot, hatarozott leptekkel odamegyek hozza (magasabb vagy 2 fejjel), mondom szevasz, tudsz angolul? no. es valami problema van, talan? no. befejezem a magasszintu kommunikaciot, otthagyom, kozben eszreveszem, meg egy olalkodo alak van nem messze... de o mintha felenkebb lenne, arnyekban probal maradni allandoan. mi folyik itt, hova kerultem a mindenit, en aludni akarok, faradt vagyok, valami 40 oraja nem voltam vizszintes helyzetben....
vissza a gombolyo gyerekhez, hat mondom itt ezek a gyanus alakok, nem ertem mit maszkalnak... hol? az ott, ni, mutatom a napszemuvegest. aaa! hat o gey, gey... mi?, nezek ra... la homosexualle! itt olalkodik mindig, figyel. es be van drogozva, out of reality. es a masik, amaz ott ni!?? aa, az is, az is la homosexual. na, waz, hat en meg naivam azt hittem, ezek siman csak kirabolni akarnak.
kerdem, veszelyesek-e, hol aludjak, akarmi. aszondja, ha valami, kiabaljak hogy segitseg, rendorseg, es attol megjednek. fasza. vagy, ha akarom aludjak itt a locaja mellett, ketten megiscsak biztonsagosabb. mutogat meg valamit odebb, ilyen epuletszerut, delutan kintulos bar volt ott, hat nem ertem; de nincs kedvem itt lefekudni, elindulok. az epulet ures, de volt itt egy szinpad, azt szedik most szet a munkasok - az egesz terulet be van vilagitva. legyen itt, van egy sor bokor kicsi arnyekkel, annak tovebe fekszek le. a bokrok mogott patak, hangos kuruttyolas. dehat inkabb valami beka pusziljon meg ejjel... ha mar valaszthatok.
rakodomunkasok, hangos gepek, vilagito jarmuvek, kuruttyolo bekak kozott alszom el egy francia buzikkal teli parkban. ime az elso szabad ejjelem :-D

2007. augusztus 14., kedd

Puente la Reina -> Villamayor de Monjardin

eleg koran ebredek; egyre kevesebbet tudok aludni, ahogy oregszem... :) szoval folyopart, bozot, anja persze meg alszik, neki ez nem problema, akarhol, akarmennyit. hmm, induljak? erre felalomban pozt valtoztat; na, ha most probalok meg labra allni, akkor tuti felebresztem. eloszedem inkabb a konyvecsket, irni kezdek. 7 oldal lesz tele, mire megmozdul, es kinyitja a fel szemet. kozben nem messze tolunk egy csapat gyerek erkezett, mindenfele erdekes kreaturakat probalnak a vizre ereszteni es hajonak hasznalni. ahany csonak, annyifele, es zaszlo is van kulon mindegyiken. valami cserkesztabor-szerunek tunik az egesz, vidamak, es a hajo-valamik vegul tenyleg mukodnek, 2-3asaval masznak belejuk es libegnek a vizen. en kozben kajalok, es lassan felkelek, bemaszok a folyoba, meg jo hogy nagy a bozot, nincs kedvem gatyat szaritani, es a cserkesztabor joval 18 alatti :) sot, meg uszni is lehet, helyenkent nem er le a kezem meg a terdem :) kimaszok, utra keszre torlom es oltozom magam, anja meg mindig csak a pislogas-fazisnal tart... itt maradsz? kerdem viccelodve, yes, mondja nevetve. konnyu bucsu; bar nem teljesen konnyu szivvel. pirosas, sot, piros homokszeru talaj jon, kovekkel, es meredek kapaszkodoval. marai vandora jut eszembe:

¨Arról, hogy minden nap tovább kell menned

S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod, tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet. Nemkönnyű ez. Gondold csak meg, milyen sokfajta csábítás hívogat útközben, hogy megpihenj, félbeszakítsd utadat, mással törődjél! Szép nő áll az út mentén és bájos mosollyal int feléd. Tested és érzékeid felelnek e hívásra, szeretnél elvegyülni e szép testtel és átadni magad a kéj édes bódulatának. De tudnod kell, hogy a hiú és kéjes pillanatokat a teljes kietlenség és tanácstalanság követi. Mert lelked mást akar, s mikor tested megéteted egy másik test fülledt fűszerével, a lélek éhes és szomjas marad. Pénz, érdemrendek, címek, rangok akadnak utadba: de mit kezdesz mindezzel, ha a figyelem, fáradtság, idő, mely a világi elismerés ára, elvonja lelked legjobb erőit az isteni megismerésétől? Cimborák kurjongatnak az út mentén, s hívnak magukkal, kaján vállalkozásra biztatnak: mit nyerhetsz minden üzleten és szórakozáson, ha a játékasztal vagy a kocsmaasztal mellett vesztegelsz, s közben lelked kínzó sürgetésselkérdi: „Miért lopod itt az időt? Mindez gyermekes és aljas. Tovább kell menned, hiszen dolgod van." Körülbelül így szól hozzád az élet, minden nap, minden pillanatban – megpihenni hív, kéjelegni, szórakozni, kielégülni a hiúságban és hatalomban. De mikor nem ez a dolgod! Vándor vagy és minden nap tovább kell menned. Nemtudhatod, meddig élsz, s egyáltalán lesz-e időd, eljutni utad végcéljához, lelked és az isteni megismeréséhez? Ezért menj minden nap tovább, sebes lábakkal és szegényen is. Mert vándor vagy.¨

Márai Sándor: Füves könyv


egy spanyol bicajos kuzd mellettem a meredek koves talajjal, vegul tolni kenytelen, es en lassitok, hogy beszelgetni tudjunk. az emelkedo vegen az oreg franciaval es nagy vandorbotjaval talalkozok; ul, es igen-igen faradtnak tunik szegeny... kerdezem minden oke-e, az utikonyvet veszi elo, valamit mutogat, a legkozelebbi falut, talan ma csak odaig probal eljutni? hmm, kar hogy nemtok par szot franciaul. szeretnem, ha meg ezeven is vegig tudna csinalni.
Estella, az albergueben megnezetem a recepciossal a regisztralos konyvet, Takashi nevu svajci netan? de nem, nincs, vegul a vendegkonyvben hagyok neki uzenetet, voltam, de tovabbmentem. szep regi utca, tipikusan szuk, es kohazak kozott vezet enyhen folfele. kirakodovasar, mindenfele fitty-futtyel, de csak egy jol kinezo tokmagos szarazsutemenyt veszek, szepen mosolyog az eladoleany, de a tobb mint 1 juro sok ezert a kicsi edessegert, haha, hulye vagy Attila, hat nem arrol volt szo, hogy napi 10juro? Antonioek jonnek szembe, latom uzletbol, kerdem merre, erre balra-fol, supermarket, veriguud, vegre... zoldseg, kenyer, es hushushus, hus kell!! reg ereztem ilyet :) a legolcsobb kolbasz meglepoen jol nez ki, johet; igyekszem visszafogni magam, de aztan persze liter narancsle, edesseg, gyumolcs is, meg sajt is, ezaz... nem annyira draga, na de a suly! megint sikerul a hegymenet elott luxustomegu hatizsakot alkotnom. Villamayor, egy nagy templommal, mar innen lentrol latni, vagy inkabb kolostor ez? egy boraszat hirdeti magat messzirol, Bodegas Irache, nemkicsi lehet, a reklamtabla alapjan... es valoban, a kozelbe erve latom, bormuzeuma is van, es itt jobbra az ut mellett, jee, mi ez? ket csap, egyik agua, masik vino felirattal. szoval egy ¨borforras¨, fuente de vino. hehehh :) na, akkor borkostolo :) eloszedem a sajtot is hozza, ha mar... nem egy fuuuha! bor, de siman kellemesen ihato, kulonben is ajandek lonak ne nezd a fogat, foleg ha voltal mindenivo egyetemista, hatesfel evig.
tovabb, fol, fol, par kisebb haz, tanya jelleg, nagy kutyakkal, kesobb egy 3 fal plusz teto tipusu epulet a semmi kozepen, egesz szelesseggeben lepcsok lefele, lent pedig egy medence, allandoan csurgo vizzel... belelogatom a labam, hat b*szottul hideg benne a viz, hullat lehetne tarolni benne.
Villamayor de Monjardin, albergue. kicsit keleti feelingje van, fustolo, es a zene is olyas. ez az elso ¨donativo¨ szallom, vagyis fix ar nelkuli, annyit dobsz a perselybe, amennyit gondolsz/tudsz. az alvoresz csak ilyen papundeklivel van elvalasztva, nem is er a plafonig, bent korbe felmeteres emelvenyen matracok egymas mellett, kb. 15 ferohely, nehany pokroc. nagyszeru, teccik. valasztok egy helyet, kidobom a halozsakot; balra egy lany a labat kenegeti, hmm, nezem: alpa... mellette a halozsak-tokja: treksport. na, ez a kornyekrol valo lesz :) rogton szlovakul kerdezem, honnan is van, meg is lepodik, no de en is, mikor visszakerdez, hogy en talan praga? hat mibol gondolja? hat merthogy csehul kerdeztem.... szoval o dasa, blavabol, es peter akivel utrakelt. fiatalok, egyetem elott. kerek toluk sampont, mert nekem nincs, a superlight hegymaszoszappanommal pedig eleg maceras nemcsak hajmosas, hanem a zuhanyzas eleve, mint kiderult az ut soran. ja, es dasatol megtudom, hogy szombat van (na, ez komoly (akozse fakt), pragabol indulas utan 2-3 nappal elvesztettem az idoerzekemet, nem erdekelt mar hany ora van, 4-5 mulva pedig mar nemtudtam, milyen nap is van aznap).
megjelenik a dan srac, hola, ti is itt? jaja, a belga gyerekkel. kimegyek vele a barhoz, ott ulnek a kicsi napos reszen, mert hideg kezd lenni, igencsak. nekem is hianyzik valami melegebb folso, hmm. egy szimpi francia lany ul meg veluk, toulousebol kezdett gyalogolni, klobuk dole. kesobb a szalloban meg beszelunk a nemet fickoval, aki vagy 3 meter magas, es egy mexikoi csajjal zarandokol, aki viszont csak masfel meter magas; persze ez nem lenyeg... lenyeg, h mar visszafele jonnek santiagobol, es a nemet tudja az osszes donativo zarandokszallot, hat, be is jeloljuk gyorsan a listankon a szlovak gyerekkel egyetemben. amugy a hatalmas nemet nem tul szimpi, picit megvetoen beszel az emberekrol, akik bekotozott terdekkel, lassu tempoval probalnak haladni: mar most igy bicegnek, hat mi lesz ezekkel kesobb, hogy akarnak santiagoba jutni?! sztem meg, eljutnak, ha akarnak... mindenki eljut, akinek el kell jutnia. kulonbenpedig en is felhuzom a terdfixet a bal labamra, ha hosszu lejto jon, megsem erzem magam invalidnak.
fogmosrol jovet epp belecsoppenek a ¨zarandokmisebe¨, templom hijjan itt tartjak helyben. fogkefevel a kezemben hallgatom vegig; mosoly az arcokon, nyugalmat araszt; jo ez alvas elott. de a fuldogokat eloszedem megint, mert a mellettem levo 3 ir... beszel es rohogcsel, na de mint az ovisok...hat, eddig jo velemennyel voltam az osszes irrol, de most kaptak 2 fekete pontot.

pa-pa, es ujabb fotok varnak megnezesre, a link itt valahol jobb oldalt.
irjatok valami pragai hirt; szabolcs: orsival mi van, talan eltiltottak az internettol, hogy meg be se koszont? matildova jako? es udv troja nenit, remelem meg nem talalta ki, hogy raktar-adot ker a holmimert :) jani mar megnezted az osszes filmemet, vagy kozben meggyogyult a kezed, visszakuldve teged a munkaba? samsaek hogy vannak, hany tombolo koncert ment le, es jottek-e uj fanyinkak? hogy van a kornel-femili? es ti szomszedok a svetova utcaban? :)
mondjam-e itt mindenkinek, hogy praga fasza hely, vagy mar elegetek van a turistakbol? :) albert: udv csenget (itt van fullhallgato, vegre meghallgattam a hangjat is :) ) es timit!

2007. augusztus 5., vasárnap

vasarnapi desszert Leonbol

no, olyan van, ami eddig meg nem volt. leragadtam (tunk) leonban. pentektol itt vagyok (gyunk), valami titokzatos ero tart fogva. eddig a kedvenc varosom (sunk) az ut soran, szep, jo. pentek este tapas, vorosbor. fuvet szerencsere nem hoztam :)
szombat reggelre fajo szemmel ebredtem, nemtudtam aludni se rendesen. reszletek majd a blogban, ha ideerunk, tomoren: orvos, kimosta, adott cseppeket. javul, de az eros napsutest nem birom. ma pedig egyszeruen keson alltunk talpra, jol esett egy caffe, aztan lattam nyitva a net... hat beultem nektek ajandekot csomagolni :)
ide kell kattintani: http://picasaweb.google.com/attila.bial es az ¨El Camino 2007 ... ¨ nevu albumok a tieitek :) (lehet am kommentelni is a picasaweben - ez enyhe celzas volt).
legyetek szepek es szeressetek a viragokat.